Hány foknak kell lenni a munkahelyen? Csökkenő hatékonyság ellen védőital a hőségriadó idején

A hőmérséklet olyan tényező, amely az összes munkahely biztonságát befolyásolja, legyen az akár beltérben, akár kültéren.

A magas hőmérsékletű munkakörnyezet nem csak növeli a sérülések vagy betegségek valószínűségét, hanem hozzájárul a munka lassabb üteméhez is. Tanulmányok szerint a munkavállalók termelékenysége 25 °C fölött két fokonként több mint 1% -kal, 33 ° C-nál, vagy annál magasabb hőmérsékleten 16,6% -kal csökken.

A megemelkedett testhőmérséklet ingerlékenységet és frusztrációt okoz, ami gondatlansághoz vagy agresszív viselkedéshez vezethet, amely veszélyezteti a munkavállalót és a munkavégzés biztonságát is.

A hőségriadó

"A hőségriasztás a meteorológiai szolgálatok, illetve az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságok, hatóságok által kiadott figyelmeztetés, amely az átlagosnál magasabb hőmérsékleti értékek, illetve a nappali középhőmérsékleteknek a szokottnál magasabb várható értékei miatt adnak ki." Forrás: Wikipédia

• 1. fokozat (Tájékoztatási fokozat): a napi középhőmérséklet az előrejelzés alapján legalább egy napig meghaladja a 25 °C-ot.
• 2. fokozat (1. fokú riasztás): a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon át meghaladja a 25 °C-ot.
• 3. fokozat (2. fokú riasztás): a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon át meghaladja a 27 °C-ot.

Melyik szakmák a veszélyeztetettek?

Amikor beköszönt a nyár, és a hőmérő higanyszála 26-27 °C fölé kúszik, olyankor a figyelem a szabadban munkát végző munkavállalókra irányul. Ha elhaladunk egy építkezés mellett, vagy a Margitszigeten látjuk a kertészeket, utazásaink során pedig a mezőgazdasággal foglalkozókat, akkor azonnal "megsajnáljuk" őket, hogy milyen szörnyű lehet ilyen melegben, esetenként a tűző napon dolgozni.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a zárttérben dolgozók is érintettek a hőhatásokkal (pl. gyártóüzemek, raktárak, fémfeldolgozók, öntödék, konyhák, stb.) ahol a magas hőmérséklet akár magából a tevékenységből is származhat.

Azoknak a munkavállalóknak, akiknek védőeszközöket is viselniük kell a munka során, azoknak még nehezebb dolguk van, és sokkal nagyobb kockázatnak is vannak kitéve.

Nem hagyhatjuk ki az iroda munkavégzőket sem. Számukra a munkahelyükön 21-24 °C-ot kell biztosítani. Ez a nyári időszakban nem minden esetben könnyű, a hatékony árnyékolás és a legkondicionáló berendezések ellenére sem.

Mit ír elő a jogszabály a munkáltatónak a zárttéri munkahelyeken?

Vonatkozó jogszabály: 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet, 7.§, illetve 2. számú melléklet, 1. sz. táblázat

Egy kis biológia

Az emberi test törekszik 37 °C-os normális belső hőmérsékletet fenntartani, még akkor is, ha változó környezeti hőmérsékletnek van kitéve. Ennek érdekében a bőrfelszín közeli erek kitágulnak, hogy a megnövekedett vérellátás segítségével a feleleges hő távozni tudjon.

Ugyanezt a hűtő funkciót látja el az izzadás, illetve az azáltali bőrfelületről való párolgás, azonban ez magas páratartalom esetén, vagy védőruházat viselésekor nagyon nehéz.

A testnek folyadékra van szüksége a hőmérséklet szabályozásához és az izomműködés fenntartásához. Meleg munkakörülmények között óránként akár 1,5 liter vizet veszíthet az ember izzadság formájában. Ráadásul az izzadtsággal terhelt bőr és ruházat csökkenti a test normál hőelvezetését.

A hőterhelés lehetséges következményei

• Hőguta

Az emberi szervezet túlmelegedése okozta súlyos központi idegrendszeri ártalom, amelyet fokozott hőtermelődés és akadályozott hőleadás idéz elő. A hőguta nem megfelelő kezelés, ellátás esetén halálos lefolyású is lehet.

• Hőkimerülés

Ez az állapot rendszerint fokozatosan alakul ki, és az izzadás következtében beálló nagymértékű só- és vízveszteség okozza. Tulajdonképpen a nagy hőség hatására bekövetkező nagymértékű víz és só veszteség hatására a vérkeringés akadozásáról van szó.

• Napszúrás

Fedetlen fejet érő tűző napsugárzás okozta agyhártya izgalom, savós gyulladás tünetei. Súlyos esetben halált is okozhat. Az erős sugárzás izgalmat okoz az agyhártyában, melynek a következményei fejfájás, szédülés, émelygés, hányás, és nyakizom merevség lehetnek.

Folyadékpótlás a munkahelyen: védőital

Folyadékpótlás nélkül a szervezet kiszáradhat, ami akár életveszélyes állapothoz vezethet. A megfelelő hidratáció egészségügyi előnyein túl a helyesen hidratáló munkavállalók koncentráltabbak, frissebbek, ami termelékenyebb és egészségesebb munkaerőt eredményez a vállalat számára.

Az izzadás során elveszített testfolyadékok pótlása a legfontosabb módszer a hőstressz csökkentésére, valamint a munkavállalók kényelmének, termelékenységének, éberségének és biztonságának megőrzésére.

Mit mond a jogszabály? 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7.§ (10) és (12)

A jogszabály szerint, ha a munkahelyi klíma a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani, amire általánosan 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet javasol. Lehetővé teszi az ugyanilyen hőmérsékletű alkoholmentes italokat is azzal a kikötéssel, hogy 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

Ugyanakkor előírja azt is, hogy minden egyes munkavállalónak személyre szólóan poharat biztosítson a munkáltató. Ezt ki lehet küszöböni az egyszer használatos műanyag pohárral is, de környezetvédelmi megfontolásból manapság inkább kerülendő ez a megoldás.

Megfelelő a csapvíz védőitalnak?

Igen! (az ivóvíz minőségű)

Tippek a munkavállalók egészségének megőrzéséhez

• A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja (jogszabályi előírás, de ne cigarettaszünetként funkcionáljon!)
• Félóránként biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a munkavállaló inni tudjon.
• Ha ballonos vizet biztosít védőitalként, akkor az érdemes úgy elhelyezni, hogy elég közel legyen a munkavállalókhoz, hogy a munkaterület elhagyása nélkül elérhessék.
• Közepesen hideg vizet biztosítsunk, amelyet a szervezet gyorsabban felszív, mint a meleg vagy nagyon hideg folyadékot.
• A ruházat legyen világos, könnyű, laza, szellős, biztosítsa az izzadság elpárolgását.
• Az erős napsugárzáshoz lassabban lehet hozzászokni, mint a hőséghez. A fejet és a fedetlen bőrfelületeket védeni kell az erős napbesugárzás ellen.
• A déli időszakban a napon történő tartózkodás időtartamát korlátozni kell.
• A nap legforróbb időszakában korlátozni kell a megerőltető tevékenység végzését.
• Javasoljuk a munkavállalóknak, hogy csökkentsék a zsíros ételek fogyasztását.

És ne feledjük! Ha megfelelően hidratált a szervezet, akkor könnyebben képes fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet. Ez kevesebb terhet jelent a szív-érrendszerre, és a munkavállalók egészségesebbek és termelékenyebbek lesznek, függetlenül az időjárástól vagy a munkakörülményektől.