Hogyan kezelik a munkahelyi stresszt és kiégést a világ különböző országaiban?

2022-től a kiégés hivatalosan is betegségnek minősül, és az orvosok diagnosztizálhatják kiégés-szindrómával a betegeket. A WHO szerint a kiégés három fő dimenziója az energiahiány vagy kimerültség érzése, a munkától való mentális távolságtartás vagy negatív, cinikus érzelmek, valamint a szakmai hatékonyság csökkenése.

A munkahelyi stressz és a kiégés a modern munkahelyek egyik legnagyobb kihívása lett. A WHO szerint a kiégés egy olyan jelenség, amelyet krónikus munkahelyi stressz okoz, és amelyet a kimerültség, a munkával kapcsolatos negatív érzelmek és a csökkent hatékonyság jellemez. Az egyes országok eltérő stratégiákat alkalmaznak ennek kezelésére: míg egyes helyeken törvényileg szabályozzák a munka és magánélet egyensúlyát, máshol vállalati szinten próbálnak megoldásokat találni. 

Nézzük meg, hogyan segítik a dolgozókat világszerte! 

Franciaország – A "jog a kikapcsolódáshoz" és hosszú szabadságok

Franciaországban 2017-ben bevezették a "right to disconnect" (jog a kikapcsolódáshoz) törvényt, amely szerint a cégek nem várhatják el a munkavállalóktól, hogy munkaidőn túl e-maileket vagy telefonhívásokat intézzenek. Ez egy fontos lépés volt a kiégés ellen, hiszen sok alkalmazott folyamatos elérhetőségben élte az életét.

Emellett Franciaországban az alkalmazottak évente legalább 25 nap fizetett szabadságot kapnak, ami az egyik legmagasabb Európában. A munkahelyeken pedig egyre népszerűbbek a "sabbatical" (hosszabb, akár hónapokra szóló fizetett vagy fizetetlen szabadságok), amelyek célja a dolgozók testi és lelki feltöltődése.

Németország – Munkaidő-szabályozás és rugalmas munkaidő

Németország szigorú munkaidő-szabályozása biztosítja, hogy a dolgozók ne legyenek túlterhelve. A törvény szerint:

• A napi munkaidő maximum 8-10 óra lehet.
• A heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát.
• A dolgozóknak legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani két munkanap között.

Néhány német vállalat bevezette a 4 napos munkahetet, amely csökkenti a stresszt és növeli a hatékonyságot. A home office is egyre elterjedtebb, különösen a kreatív és IT szektorban.

Svédország – 6 órás munkanapok és kötelező pihenők

Svédországban több vállalat is tesztelte a 6 órás munkanapot, amelynek célja a hatékonyság növelése és a kiégés csökkentése. Bár nem mindenhol vált be, sok helyen továbbra is alkalmazzák ezt a módszert.

Egy másik érdekes svéd hagyomány a "fika", amely egy kötelező kávészünet, amelyet a munkahelyeken be kell tartani. Ez nemcsak a pihenést segíti, hanem a kollégák közötti kapcsolatokat is erősíti.

Ausztria - Hasonlóan, mint Magyarországon

Ausztriában az egészségügyi és munkahelyi törvények kifejezetten foglalkoznak a pszichoszociális kockázatokkal, és a munkáltató köteles ezekkel szemben intézkedéseket tenni.

A munkahelyeken rendszeres pszichoszociális kockázatértékelést végeznek, hogy azonosítsák a kiégés és stressz lehetséges okait.

Az országban jól elterjedtek a vállalati egészségprogramok (például stresszkezelő tanfolyamok, mindfulness-tréningek és sportolási lehetőségek).

A dolgozók számára egyre több vállalat kínál hosszabb pihenőidőt ("sabbatical"), hogy megelőzzék a kiégést.

Mentálhigiénés szolgáltatások széles köre elérhető (céges pszichológusok, tanácsadók).

Japán – Túlmunka elleni intézkedések és "power nap" kultúra

Japán híres a túlórázás kultúrájáról, és sajnos a túlmunka miatt bekövetkező halálesetek (karoshi) is ismertek. Az utóbbi években azonban több intézkedést vezettek be a helyzet javítására:

A kormány kampányt indított a túlórázás csökkentésére. Egyes vállalatok pénzügyi ösztönzőket adnak azoknak, akik időben elhagyják a munkahelyüket.

Japánban elterjedt az "inemuri", vagyis a "power nap" kultúra, amely során a dolgozók rövid időre lecsukhatják a szemüket az irodában, hogy feltöltődjenek.

Hollandia – A világ egyik legkiegyensúlyozottabb munkahelyi rendszere

Hollandiában a munkavállalók többsége részmunkaidőben dolgozik, így több idejük marad a magánéletükre. Az ország híres arról, hogy az alkalmazottaknak rugalmas munkaidőt és otthoni munkavégzési lehetőséget biztosítanak.

Egy másik fontos tényező, hogy a holland munkakultúrában nem díjazzák a túlórázást – aki tovább marad az irodában, azt inkább hatékonytalan munkavállalónak tartják, nem pedig elhivatott dolgozónak.

Kanada – Mentálhigiénés támogatások a dolgozóknak

Kanadában egyre több munkahely kínál mentálhigiénés támogatásokat, például:

• Ingyenes pszichológiai tanácsadás a dolgozók számára.

• Fizetett betegszabadság mentális egészségügyi problémák esetén is.
• A vállalatok bátorítják a "wellness napokat", amikor a dolgozók egy extra szabadnapot kapnak a feltöltődésre.

Új-Zéland – Kísérletek a 4 napos munkahéttel

Új-Zéland az egyik olyan ország, ahol a 4 napos munkahét hivatalosan is tesztelés alatt áll. Az egyik legnagyobb vállalat, a Perpetual Guardian, bevezette a 32 órás munkahetet, és az eredmények pozitívak: a termelékenység nőtt, a dolgozók boldogabbak lettek, és kevesebbet betegeskedtek.

Finnország – Rugalmas munkaidő és otthoni munkavégzés

Finnországban az alkalmazottak már 1996 óta jogosultak arra, hogy munkaidejüket rugalmasan osszák be. Az emberek 80%-a dolgozik valamilyen rugalmas munkarendben, ami segít a stressz csökkentésében és a kiégés megelőzésében.

Akik még most fejlődnek

Románia: Még kevésbé fejlettek a vállalati stresszkezelési gyakorlatok, csak a nagyobb cégek kínálnak komolyabb támogatást.

Szlovákia: Főként a csapatépítés és az egészségügyi biztosítók által nyújtott programok kapnak hangsúlyt.

És mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a munkahelyi stressz és a kiégés egyre nagyobb figyelmet kap, mivel ezek jelentős hatással vannak a munkavállalók egészségére és a munkahelyi teljesítményre.

Egy országos munkahelyi stressz felmérés eredményei szerint a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, és a kiégés, az alvászavarok, valamint a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb mértékben érinti őket. 

A munkahelyi stressz és a kiégés kezelése érdekében egyre több munkahely kínál mentálhigiénés támogatásokat, például ingyenes pszichológiai tanácsadást, fizetett betegszabadságot mentális egészségügyi problémák esetén, valamint bátorítják a "wellness napok" igénybevételét a dolgozók számára.  

Mit tanulhatunk ezekből a példákból?

Bár minden ország másként közelíti meg a munkahelyi stressz és kiégés kérdését, néhány közös megoldás egyértelműen látható:

✔ Rugalmas munkaidő és home office – Segít a dolgozóknak jobban beosztani az idejüket.
✔ Kevesebb túlóra és több pihenőidő – A hatékonyság növelése érdekében.
✔ Mentálhigiénés támogatások – Mindenkinek szüksége lehet szakmai segítségre a stressz kezelésében.
✔ Kötelező pihenők – Akár rövidebb munkanapok, akár fizetett szünetek formájában.

Munkaadóként a kiégés és munkahelyi stressz kezelése nemcsak a munkavállalók jólétének biztosítása, hanem a vállalat hosszú távú sikerének kulcsa is. Egy kiegyensúlyozott, motivált csapat produktívabb, kreatívabb és lojálisabb, míg a kiégés magas fluktuációhoz, teljesítménycsökkenéshez és megnövekedett betegszabadsághoz vezethet – mindez pedig jelentős költségekkel jár a cég számára.

A blogcikket összeállította: Serege Anita

Ha a tartalmat idézni vagy újraközölni szeretnéd, kérjük jelöld meg az eredeti forrást!