Elérhetők vagyunk minden nap 9-18 óráig

Kötelező üzemorvosi vizsgálatok eltörlése - Hogyan tovább?

2023.12.20

Frissítve: 2024.01.28.

December elejétől szinte képtelenség volt elkerülni a hírt: eltörlik a munkaköri alkalmassághoz kapcsolódó kötelező orvosi vizsgálatokat, de a jogszabály  és a munkáltató meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), ahol a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

A munkavédelmi szakma felhördült, a megbízóink pedig rendre azt kérdezgetik, hogy "ez most biztos, hogy jó nekünk?" És lássuk be, a bizonytalanság jogos...

Miért van szükség üzemorvosi vizsgálatra?

A munkáltatóknak törvényi kötelezettségük, hogy minimalizálják a munkavégzéssel összefüggő kockázatokat, illetve a dolgozók azoknak való kitettségét.  Az üzemorvosi vizsgálatok fontos szerepet játszanak a dolgozók egészségének megőrzésében, ilyen lehet például annak megállapítása, hogy: 

  • az adott egészségügyi állapotuk befolyásolhatja-e a munkájuk biztonságos és hatékony elvégzésének képességét?
  • ronthat-e az egészségi állapotukon az adott munkavégzés vagy a munkakörnyezet?
  • az állapotuk képes-e saját magukat vagy másokat veszélybe sodorni a munkavégzésük során?

Most akkor előny vagy hátrány? 

A munkaköri alkalmassági vizsgálatok eltörlésének számos potenciális hátránya lehet a munkáltató számára. A vizsgálatok nélkül növekedhetnek az egészségügyi és biztonsági kockázatok, valamint a munkavégzés hatékonyságával kapcsolatos problémák.

  • Egészségügyi kockázatok: A munkaköri alkalmassági vizsgálatok segítenek kiszűrni az egészségügyi problémákkal küzdő jelentkezőket. Ha ezeket a vizsgálatokat mellőzük, nőhet az esélye az egészségügyi problémák miatti munkabaleseteknek és a munkavállalók egészségére gyakorolt negatív hatásoknak.
  • Munkahelyi teljesítmény: A vizsgálatok segíthetnek abban, hogy megfelelően illeszkedő munkaerőt alkalmazzunk, ami hozzájárulhat a dolgozók hatékonyabb munkavégzéséhez és a munkahelyi teljesítmény növekedéséhez.
  • Munkaügyi viták és jogi következmények: Tegyük fel, hogy van egy dolgozó, aki egészségügyi problémákkal küzd. Ha nem végeztetjük el az alkalmassági vizsgálatokat, és ez közvetetten ront a kolléga egészségi állapotán, akkor jogi következményekkel kell számolnunk. Felelősségre vonhatók lehetünk a dolgozó egészségének és biztonságának elhanyagolásáért.
  • Munkavállalói elégedettség és morál: Ha nem törődünk a dolgozóink egészségügyi és munkaképességi állapotával, az negatívan befolyásolhatja a munkahelyi elégedettséget és morált. Ez hosszú távon csökkentheti a munkavállalói hűséget és növelheti a fluktuációt.

Mit mond a Magyar Orvosi Kamara?

"A törvénymódosítás adta lehetőség a munkáltatók munkavédelmi felelősségét nem érinti, az összes munkaegészségügyi szolgáltatást a jövőben is kötelesek biztosítani, az egészségkárosodásokkal kapcsolatban továbbra is 100%-os kártérítési felelősséggel tartoznak majd.

Így az a munkáltató, amely az alkalmassági vizsgálatok megszüntetése mellett dönt, kizárólag azt az esélyt veszíti el, hogy időben mérsékelni tudja a munkavállaló munkából történő kiesése miatt keletkező kárát.

Az adminisztratív terhek nem csökkennek érdemben, gazdasági veszteségei, kiadásai azonban várhatóan nőni fognak, mivel a dolgozók megbetegedéseit később, nehezebben gyógyítható szakban diagnosztizálják, és a munkaképes népesség jelenleg sem kielégítő általános egészségi állapota tovább romlik majd, milliárdokban mérhető gazdasági károkat okozva."

Mik lehetnek majd a kivételek?

Semmilyen hír nincs még arról, hogy melyek lesznek azok a munkakörök (foglalkozások), ahol a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Körülnéztük, hogy más országokban milyen gyakorlat van, ami alapján az alábbiaknak való potenciális kitettség esetén lehet majd a kivételekre számítani:

  • A következőkkel történő munkavégzés: Arzén és vegyületei, azbeszt, benzol, kadmium és vegyületei, nyers pamut, ólom és vegyületei, mangán és vegyületei, higany és vegyületei, szerves foszfátok, perklór-etilén (PCE), szilícium-dioxid , kátrány, szurok, bitumen és kreozot, triklór-etilén (TCE), vinil-klorid monomer.
  • túlnyomásos munkakörnyezetben végzett munka,
  • zajos munkakörnyezetben végzett munka,
  • egyedül történő munkavégzés,
  • zárt térben végzett munka,
  • éjszakai munkavégzés,
  • járművezetők,
  • targoncavezetők,
  • vasúti, vízi, légi közlekedési jártasság munkakörei,
  • magasban végzett munka,
  • meleg munkakörnyezetben végzett munka (hőstressznek kitettek)
  • járványügyi érdekből kiemelt munkakörök,
  • feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM),
  • kézi lőfegyver tartásával járó munkakör.

Persze mest is vannak olyan ágazati minisztrei rendeleteink, amelyek külön is feltételként hatrozzák meg az orvosi alkalmassági vizsgálatokat:

Mikortól nem kell orvosi alkalmassági vizsgálatra küldeni a dolgozókat? (a kivételek kivételével)

2024.09.01-től, de addig igen! 

Figyelem! A feladat megszűnése nem egyenl azzal, hogy az üzemorvosi szolgáltatási szerződésre már nem lesz rá szükség.

Mit javaslunk a megbízóinknak?

A fenti okok miatt azt javasoljuk a megbízóinknak, hogy ha van rá lehetőségünk, akkor továbbra is végeztessék el az alkalmassági vizsgálatokat.Ezzel gondoskodhatnak arról, hogy a dolgozóik egészségi állapota és munkaképessége megfeleljen a munkakör elvárásainak

Köztes megoldás lehet, ha visszaigazodnak ahhoz, amit a jogszabály jelenleg a legtöbb munkakör esetén megenged:  a 40 éves korig háromévenként, 40–50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként elvégzett üzemorvosi vizsgálatokat.