Légszennyezés általi egészségkárosodások
Napok óta hallhatjuk, hogy országszerte magasak a légszennyezettségi értékek, ezért figyelmeztetik a lakosságot, hogy az idősek, a gyermekek és a szív- vagy tüdőbetegségben szenvedők lehetőleg ne tartózkodjanak hosszan a szabadban.
A levegőszennyezés komoly kockázatot jelent az egészségre, mivel összefüggésbe hozható például a stroke-kal, a szívbetegségekkel, a tüdőrákkal, valamint a krónikus és az akut légzőszervi betegségekkel, ideértve az asztmát is.
De mi köze ennek a munkavédelemhez? Nagyon is sok, mivel ez is egy kockázati tényező, amit a munkahelyi kockázatértékelésben nagyon is számba kellene venni, ha már bizonyos ágazatokban (építőipar, vagyonvédelem, fuvarozás, BUSZSOFŐRÖK és TAXISOK!) akár 8-12 órát is a szabadban, vagy fokozottan légszennyezett helyen tartózkodik a munkavállaló.
Egy kis helyzetfelmérés
A legszennyezés.hu weboldalán folyamatosan a legfrissebb információt kapjuk, hogy milyen a levegőminőség.
A
bejegyzés írásának idején a levegő minősége egészségtelen pl. Budapesten,
Dunaújvárosban, Pécsett, Kecskeméten és Szegeden.
Károsnak minősül pl. Pásztón, Hevesen, Jászapátiban, Tiszaföldváron, Felsőzsolcán, Vásárosnaményban.
Veszélyes minősítést kapott a levegőminőség Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen, Makón, Szentesen, Békéscsabán, Hajdúszoboszlón. Gyöngyösön, Balassagyarmaton, Ózdon, Szerencsen, Kisvárdán.
Miből áll a szmog?
A fő szennyező anyagok :
- szálló por
- kén-dioxid
- nitrogén-dioxid
- ózon
...és akkor nézzük kicsit részletesebben!
- Szálló por (azaz PM= particulate matter)
Részecskék, szilárd és folyékony cseppek keveréke, amelyek főleg az üzemanyag égéséből és a közúti forgalomból származnak. Fő alkotóelemei a szulfát, nitrátok, ammónia, nátrium-klorid, fekete szén, ásványi por és víz.
Míg a 10 mikron vagy annál kisebb átmérőjű (≤ PM 10) részecskék áthatolhatnak és megülhetnek a tüdő mélyén, de még inkább az egészségre káros részecskék azok, amelyek átmérője legfeljebb 2,5 mikron (≤ PM 2,5 ), mivel ezek behatolhatnak a tüdő gáton és beléphetnek a vérrendszerbe.
A szálló por ingerli a szem kötőhártyáját, izgatja a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést kiváltva.
A 10 mikronnál kisebb porszemcsék lejutnak a tüdőhólyagokba és gyulladásos folyamatot indíthatnak el, vagy asztmás rohamot provokálhatnak. Hatásukra heveny, illetve krónikus légzőszervi betegségek, fokozódó nehézlégzés jelentkezhetnek, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések is kialakulhatnak. Azokban a populációkban, amelyekben az emberek a fekete szén szennyezésnek hosszabb ideig kitettek, nagyobb a szívroham és a stroke kockázata, a magas vérnyomás, az asztma, a hörghurut és sokféle rákos megbetegedés.
- Kén-dioxid (SO2)
Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok (szén és olaj) égetéséből és a ként tartalmazó ásványi ércek olvasztásából származik.
Hatással lehet a légzőrendszerre és a tüdő működésére, és a szem irritációját is okozhatja. A légzőrendszer gyulladása köhögést, asztmát és a krónikus hörghurut súlyosbodását okozza, hajlamosabbak lehetünk a légúti fertőzésekre, illetve negatívan befolyásolja a szív-és érrendszer állapotát.
Amikor a kén-dioxid vízzel keveredik (pl. eső) kénsav keletkezik. Ez a savas eső fő alkotóeleme, amely az erdők pusztulásához vezet.
- Nitrogén-dioxid (NO2)
Fő forrásai az égési folyamatok, úgy, mint a fűtés, energiatermelés, motorok járművekben (közúti forgalom) és hajókban, ezért jellemzően nagyobb koncentrációban képződik az utak körül.
Asztma, hörghurut kialakulását és súlyosbodását, valamint a szívbetegségek nagyobb kockázatát eredményezheti. A csökkent tüdőfunkció szintén kapcsolódik az NO2 -hoz.
- Ózon
A légkörben magasan lévő ózon megóvhat minket az ultraibolya sugárzástól, de a talaj szintjén lévő ózon (ahol ez része a szmognak) egészségkárosító hatású.
A járművek kipufogógázából származó nitrogén-dioxid napfény hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá, valamint atomos oxigénné (fotolízis). Az így keletkezett atomos oxigén egy oxigénmolekulával ózont alkot.
Az ózonszennyezés legmagasabb szintje napos időjárás során fordul elő.
Az ózonnak való rövid távú kitettség mellkasi fájdalmat, köhögést, torokirritációt okozhat, míg a hosszú távú expozíció csökkentheti a tüdő működését és krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) okozhat. Ezenkívül az ózon expozíció súlyosbíthatja a meglévő tüdőbetegségeket.
A főbb légszennyező anyagok és az általuk leggyakrabban megtámadott emberi szervek
Hogyan csökkenthetjük a káros hatásokat?
A levegőszennyeződéstől nehéz távol tartani magunkat, főleg a nagyvárosokban élőknek. Ugyanakkor mind az egyén szintjén, mind a felelős vállalatok szintjén vannak lehetőségek, amelyekkel csökkenthetjük a légszennyezés káros hatásait, vagy a károsító anyagok kibocsátásának mértékét.
Így védd magadat:
- ha van autód, gondoskodj a rendszeres karbantartásáról, hogy minimalizáld a levegőszennyezéshez való hozzájárulását. Ha dízel autód van, akkor ne feledkezz meg a részecskeszűrőt rendszeresen tisztíttatásáról!
- használd a tömegközlekedési, vagy egyéb közösségi közlekedési lehetőségeket,
- gyalogosként próbálj meg távol maradni a főutaktól és a forgalmas útkereszteződésektől.
- próbálj meg kicsit korábban munkába menni, még a csúcsforgalom előtt, amikor már a légszennyezés szintje egyre magasabb.
- ha kerékpározol, futsz használd a kisebb utcákat, ahol a járművek nem torlódnak.
- a szabadtéri testmozgásra kevésbé szennyezett területet vagy időszakot, illetve ha lehetséges beltéri edzést válassz
- ha egészségtelen a levegő minősége korlátozzuk azt az időt, amelyet gyermekünk a szabadban játszhat,
- használj kevesebb energiát otthon is! A villamos energia és más energiaforrások előállítása levegőszennyezést eredményez. Az energiafelhasználás csökkentésével hozzájárulhatsz a levegő minőségének javításához, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és pénzt takaríthatsz meg.
- ne égess hulladékot! Ez a részecskeszennyezés (korom) egyik fő forrása.
- a kertben használj kézi vagy elektromos gyepkezelő berendezést, ne benzinüzeműt.
- még otthon se dohányozz beltérben, és ne engedd meg ezt másnak sem!
A közlekedés, a várostervezés, az energiatermelés és az ipar sikeres politikáinak számos példája létezik, amelyek csökkentik a légszennyezést:
- az ipar számára: tiszta technológiák, amelyek csökkentik az ipari füstkibocsátást; a települési és mezőgazdasági hulladékok jobb kezelése, ideértve a hulladéklerakókból kibocsátott metán gáz elkülönítését az égetés alternatívájaként (biogázként történő felhasználás céljából);
- közlekedés: átállás a tiszta energiatermelési módokra; a gyors városi tranzit, a gyalogos és kerékpáros hálózatok, valamint a városközi vasúti áruszállítás; átállás a tisztább nehéz tehergépjárművekre, valamint az alacsony kibocsátású járművekre és üzemanyagokra, ideértve a csökkentett kéntartalmú üzemanyagokat is;
- várostervezés: az épületek energiahatékonyságának javítása, a városok környezetbarátabbá és kompaktabbá tételével, és ezáltal energiahatékonyabbá tétele;
- energiatermelés: alacsony kibocsátású üzemanyagok és megújuló, égésmentes energiaforrások (például napenergia, szélenergia vagy vízenergia) fokozott használata; hő- és energiatermelés; és elosztott energiatermelés (pl. mini hálózatok és tetőtéri napenergia előállítás);
- települési és mezőgazdasági hulladékgazdálkodás esetén: a hulladék csökkentésének, a hulladék szétválasztásának, az újrafeldolgozásnak és az újrafelhasználásnak vagy a hulladék újrafeldolgozásának stratégiái; valamint a biológiai hulladékkezelés továbbfejlesztett módszerei, például az anaerob hulladék emésztése biogáz előállítása érdekében, megvalósítható, olcsó alternatíva a szilárd hulladék nyílt égetésére. Ha az égetés elkerülhetetlen, akkor az égési technológiák és a szigorú kibocsátás-szabályozás kritikus fontosságúak.